Friss topikok

  • margit2: Ó de jól néz ki! Talán majd sikerül egyszer elkészítened... Nekem is sok volt a napokban teendő...... (2015.04.04. 17:47) Készülődés - idő hiányában másképpen.
  • margit2: De jó fotó! Milyen büszkén tartja a cicust! :-) Fontos is az önállóságra nevelés! ... persze, h... (2015.03.23. 20:59) Nagylány
  • Aloha3: Nagyon jó kép!:-) Kitartást, és szép hétvégét kívánok! :-) (2015.03.21. 18:47) Pörgés ezerrel
  • margit2: Látom, hogy nagyon szépen megkelt a kenyered, szinte én is érzem a finom illatát! A magok valóban ... (2015.03.21. 08:09) Mindennapi kenyerünk
  • Amerika24: Ez tényleg megterhelő már, de ha bírod, akkor mindent bele! Főnöknek üzenem, aztán dőljön a lé, ha... (2015.03.21. 06:41) Otthon

Nagylány

2015.03.21. 22:21

szerző: greenfo

Dógoztam. Mikor 2 órakor hazaértem, azzal kezdték, hogy láttam-e az e-mailben küldött fényképet. (Nincs időnk rálesni sem) Sidikét fotózta le Á, mikor aggódva várta haza Zorkát, aki a város túlsó felén levő zöldségesbe ment bicajjal. Negyed órát állt egy pózban, egy irányba figyelve, amerre ment a kis gazdája. Mondták, hogy milyen örömtáncot járt, mikor megérkezett. Á főzött ebédet, Zorkát kérte meg, hogy menjen el a közeli nagyboltba. Mivel c telep közelében van a bolt, nem akart odamenni, de van egy(!) szuper zöldségesünk, csak az a városunk túlsó szélén. A busz pont előtte áll meg, 3 megálló tőlünk, bérlete van, mehetett volna azzal, de Ő a jó időre tekintettel a bringát választotta. Nagyforgalmú úton lehet oda eljutni, és nem hiszem el, hogy Á jóváhagyta az ötletét. Szinte búra alatt tartja, annyira félti, hogy már aggódtam, mi lesz vele így. Közlekedett, kért, fizetett, és szerencsére a gyereknek ez természetes. Szinte mindig együtt vannak, (még a fürdésnél is). Korábban, ha nem volt valami összetevő, akkor inkább elvetette az eredeti ötletet. Önálló nagylány, csak anyjának még kis pisis.

Én 1-2 busszal korábban megyek dolgozni, mint ők szoktak indulni, és gyakran jön velem, mert szeret hamarabb odaérni. Ráadásul én elengedem az út felénél. A bank melletti úton átkísérem a szememmel (itt nincs zebra, sőt, nagyon távol van csak, és egyszerre mindig többen mennek át.), majd a Deák téren átmenve a következő zebrán átkelését is megvárom. Nagyon aranyos, ahogy megfordul, és söpri a levegőt maga előtt - integetés gyanánt. Innen már nem kell úton átkelnie, de elég hosszú utat kell egyedül megtennie. Fokozatosan nőtt ekkorára ez az út, és nagyon élvezi az önállóságot. Nekünk meg bízni kell benne. Anyja végig kíséri, és megy is érte. Igaz, a szülők ismerik egymást, beszélgetnek, a tanárnő is lekíséri őket, ha van valami, rögtön tudják.

Úszni jártak az elmúlt 2 héten, nagyon élvezte. A mélyvízben le kellett merülniük, és a hasukkal érinteni a medence alját. Talán 3 évvel ezelőtt az akkori ismerős oktató sötétkék dekorköveket hintett a medence aljára, és az nyert, aki többet hozott fel. Ehhez az oktatóhoz 2 egymást követő éven jártunk még ovi végétől, mert nagyon bátortalan volt. Erika csak 3 gyereket vállalt, hogy kellően tudjon figyelni rájuk, és az Ő tőle tanultak utáni eredmény a mostani biztos úszás tudása.  30 gyerekre nem is lehet úgy figyelni, és nem is tanult meg mindenki úszni.

Szóval reggelente együtt megyünk. Még akkor is, ha anyjának a nagyon szeretett párja vinné őket reggel. Az előző este már egyeztetünk. Nagyi, mikor megyünk? Hát persze, hogy a korábbival a kedvéért. Én is szeretek korán beérni.

No, megebédeltem, ejtőztem egy kicsit, mikor jött az egyik vőm a gyerekekkel. Kikönyörögték, hogy maradjanak, mégha csak néhány órára is. SZerencsémre, mert így már volt aki gyógyítsa a fájós lábamat. Hallgatták a szívemet, kicsit gyorsan vert, de közben volt szúrás, és lábműtét is. Úgyhogy már csak gyógyulnom kell.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bibibabibor.blog.hu/api/trackback/id/tr567289697

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

margit2 2015.03.23. 20:59:11

De jó fotó! Milyen büszkén tartja a cicust! :-)

Fontos is az önállóságra nevelés! ... persze, hogy izgulunk a gyerekért, de Ők is vigyáznak! :-)

Tehát volt műtét? Akkor mielőbbi gyógyulást! :-)
süti beállítások módosítása