Friss topikok

  • margit2: Ha benéznél, tudd, hogy gondoltam ám Rád most is az ünnepekkor... Remélem, hogy kellemesen teltek ... (2018.04.03. 19:53) Ó-év
  • margit2: Köszönöm szépen! Neked és kedves családodnak is csak minden jót és szépet kívánok az új esztendőre... (2018.01.02. 08:50) 2018!
  • margit2: Hiányzol.... Sok szeretettel kívánok Neked és az egész kedves Családnak örömtelim, boldog új évet... (2018.01.01. 12:15) De jó volt a kedvesekhez ellátogatni!
  • Aloha3: Nagyon aranyosak! :-) További szép napot, jó hétvégét kívánok! :-) (2017.06.10. 19:13) Róluk se feledkezek meg!
  • Aloha3: Látszik a képen milyen jól érezte magát mindenki! :-) (2017.06.10. 19:12) Érettségi találkozó

Rövid vasárnap

2015.01.11. 22:13

szerző: greenfo

Tegnap nagyon későn kerültem ágyba. Reggel nem is bírtam felkelni a szokott időben. Hatnapos volt a munkahét, így megbocsájtottam magamnak a lustítást. Pedig nagyon szerettem volna templomba menni. A rádió jóvoltából azért részvettem egy baptista istentiszteleten. Elámultam a pap beszédén, és meg kell állapítani, hogy egy az Isten. Az ökumenikus istentiszteletek elszaporodtak, az adventi időben a főterünkön is a településünk papjai mind tartottak beszédet, nincs is semmiféle ellenérzetem, de hát én rómaikatolikus vagyok, és nekem a mi szertartásunk az igazi. Nem is beszélve a vízkereszt környéki nagyon szép énekeinkről. Sajnálom, mert már a jövőhéten nem kerülnek elő. Szüleimtől azt hallottam, hogy duplán imátkozik, aki énekel. Édesapám a második világháború után néhány évig kántor volt. Mikor máskor! Az volt ám a kihívás! Teoógiai tanulmányokat is végzett, több hangszeren játszott, és látogatta a templomot. 1945 januárban házasodtak a össze. Történt, hogy mikor lebombázták a templom tornyot, Édesapám kimentette a romok alól a harmóniumot. Ekkor a Nagymamámnál laktak, ahová román tisztek is voltak beszállásolva, tehát ugyancsak helyszűkében voltak, de a harmóniumnak volt helye. Az eredeti szakmája bútorasztalos volt, és a körülményektől eltekintve nem okozott gondot számára a javítása, vagy a sípok faragása. Ezt követően volt a papunk segítője. Mikor ipari vállalatnál dolgozott, már napközben nem tudott egyházi feladatokat ellátni, de karvezetőként nagyszerű éveket szerzett szülőfalum lakosainak. Mikor már saját lakásunk volt, volt üresen álló helység is (ez is külön történet, amit a gyerekeim miatt bizony le kellene írnom), ahol hetente többször bpróbáltak - és engem szertgettek a jóságos nénik és bácsik.  Óriási betlehemezések voltak. Több csoport járta a települést, hogy minden házhoz eljussanak, és éjfélre mind beérjenek a templomba. Nagyon egyszerű, szép évek voltak. Aztán jött a passió tanulás, vagy csak úgy egy új ének megtanulása. Nagyon szerették az emberek. Ekkor már 50 éve felé volt.

Ugrok egy nagyot. Édesapám élt 92 évet!  A temetésén mindenki ott volt, aki élt és mozgott a faluban. A búcsúztatás végén a készültek a temetési vállalkozó emberei a koporsó megemeléséhez, mikor átrendeződött a ravatalozó, és átvették a korábbi énekkaros nők, és a vállukon vitték Édesapámat a sírig. Nagyon megható volt, mert ilyen a falunkban azelőtt vagy 20 éve nem történt.  (Húha! Az egy szörnyű év volt, mokor egy nyáron 3 fiatal lett öngyilkos. A lányt vitték fiúk, és a fiúkat lányok, hatalmas összetartásban. Akkor nagy félelem volt a szülőkben, nehogy folytatódjon az az értelmetlen halál sorozat). Akkor a polgármesteri hivatalban dolgoztam az adó osztályon, és a hivatal házipénztárosa is voltam. Nagyon kedves kollégáim részvétüket a jelenlétükkel is kifejezték, a Gamesz kisbuszával, és személygépkocsival is voltak. Nagyon elcsodálkoztak ezen, még én is nőttem a jegyzőnk szemében. Drága Édesapám egész életével sokat segített nekünk. Csak utólag, és elég öreg fejjel tudom ezt eléggé értékelni. Nem voltam rossz gyereke, de nem láttam akkor olyan közelről az Ő nagyságát.

Most eléggé melankólikus hangulatba kerültem, pedig csak a Margitka receptje alapján sütött sajtos hajtovány sikeréről, a fenyő leszedéséről, Ágikáék Bükki kirándulásáról szerettem volna írni. Semmi sem fontos Ő hozzá képest!

3 komment

Szülinapok

2015.01.11. 00:28

szerző: greenfo

Szaladnak az évek. Az édes kis gombóc mára csudaszép 6 éves nagylány. A masik baba is csudaszép, pocakos kismama.  Január 7. ás 9. a születésnapjuk, de csak ma köszöntöttük őket. Diós maffintorta és csokoládés torta volt, marcipános malackákkal. Zsófia kérte a malacokat, de ezek most nem másztak dézsába.

Ma is mennem kellett, január 2-át kellett bedolgozni. Zorka iskolában, és Zsu is iskolában volt. Ágika és Zoli föztek. Azzal tudtam besegíteni, hogy tegnap este előkészítettem a levesnek való husit, megpucoltam a zöldségeket, és felszeleteltem, illetve csíkoztam a csirke melleket is. Én 2 órakor csatlakoztam hozzájuk. A gyerekek jót játszottak, mi nagyokat dumáltunk, és én néhány kilóval gyarapodtam.

1 komment

Aki hallja, adja át!

2015.01.07. 21:13

szerző: greenfo

Nagyon kedves ifjú, hajdani blogos társam életében öröm esemény költözött. Olvasni tudom, de hozzászólni nem. Most megírtam a bejegyzést, és mikor elküldtem volna, mindenféle dolgokat kért. Bejelentkeztem a google fiókkal, stb, de nem jártam sikerrel. Igazság szerint a blogol megszűnésekor  "vesztettem el", majd rátalálta, csak egyoldalú a dolog. Hajdanán írogattam hozzá, most is, egyből nekiveselkedtem:

Drága Zsu! Gratulálok! Mekkora erős ez a kis ember! Máris rendet tett maga körül!

Legyen benne sok örömötök!

Oly gyönyörűen írtad le, és kívánom, hogy sose felejtsétek el ezt a mostani felemelő érzést!puszis_maci.gif

Nagyon örültem az örömének, ráadásul átérzem azt a csodát, ahogyan "időzítve" lett az egész esemény. Mire iskolába mehettek a gyerekek, mind együtt lettek. Ehhez is gratulálok!

 

1 komment

Gránátalma tisztítása

2015.01.07. 20:44

szerző: greenfo

Ez a kisember az utolsó szem gránátalmával a szájában, már reklamás: Na, nincs!

Én sem tisztítottam még, mert mindig megelőznek - szerencsére! Alul felül meg kell skalpolni, és akkor látszik a rekeszek helye. A tetjétől az aljáig bekarcolják a hélyat, és széthúzó mozdulattal meglazulnak a magocskák, egyszerűen kiperegnek.
Mikor szép pirosat találsz, és nem túl drága, akkor tegyél egy próbát. Ha mégsem ízlik, nincs nagy kár. Fontos, hogy érett legyen, a jó íze miatt. Nagyon finom savanykás. Bár viszonylag nagy a magja, de az is kell a zúzánkba!

Egy öklömnyi esténként négyünknek elfogy csemegeként, erősítőnek, vitaminnak.

Sok sikert hozzá!

5 komment

Gépek teljesítménye

2015.01.07. 20:33

szerző: greenfo

Ez a munkagép az USA-ban készült, 1920-ban. Majdnem 100 éve.

Mit mondjak. A technika kissé túlhaladta.

A mai gépek teljesítménye óriási. De: nagy az üzemanyag igénye, ami károsítja a környezetet a kitermeléskor, a szállítás-tárolás során, és a gépek előállítása, nyersanyagok kitermelése, hulladék visszaolvasztása begyűjtése remélhetőleg megoldott. Persze a működtetéshez elég kb 3 ember aki váltja egymást, meg 3 szerelő.

A lovak tenyésztése sok embernek ad erőt a testközelségük miatt. A gyógyító erejét a mai városi emberek értékelik csak igazán. A keletkező "hulladékok" a talaj táplálására kiválóan alkalmasak. A föld művelése rengeteg embernek ad munkát, és egészséges levegőn egészséges terményeket állítanak elő!

És itt a vágyaim netovábbja - vissza abba az időbe! No jó, csak 50 évre - akkor 10 éves voltam. Nagymamámék okkor hasonlóan gazdálkodtak. Most nosztalgiázok!

Szólj hozzá!

Vízkereszt

2015.01.06. 22:31

szerző: greenfo

Elmúltak az ünnepek. A fenyőnk jól tartja magát, a bejgliből 2 szeletnyi van, és a mézescskalács házikó is düledezik már, de még egy kicsit maradnak. Hétvégén születésnap lesz, és a lányok ragaszkodtak ahhoz, hogy a fenyő akkor még meglegyen. A házikó elől elszaladt a rénszarvas, és egy fenyő, meg a kerítés, ajtaját meg V szeretné majd bezárni, úgyhogy még lesz kicsit. Szerintem nagy rom eltakarítás lesz.

 Én kora reggel elmegyek, este mikor hazajövök, vacsora, egy kis beszélgetés, mosogatás, gyors kaja készítés másnapra, és a géphez, csak kis időm marad, mert az ágyam is nagyon vár - meg a férjem is....

Szólj hozzá!

Január eleje

2015.01.05. 22:05

szerző: greenfo

Erős hétvégén vagyunk túl. Nem tudom, péntekről írtam-e (2015.01.02.). Majdnem mindenki itt volt. Hat óra felé hallottuk, hogy kopog az ablakon a jeges eső. Teljes sebességgel öltöztettük a gyerekeket, és irány haza. Már indulásnál is csúszott, de férjem mondta, hogy náluk sokkal nagyobb páncél volt. Óvatosan mentek, és az előttük levő háznál kezdett fékezni, de csak az utánuk 2-vel következőnél tudott megállni. Arra gondolni sem lehetett, hogy a kapu elé lekanyarodjon. Sajnos nagyon sok baleset történt. Az M3-ason egy Audis megcsúszva korlátnak ütközött, majd keresztbe fordult a kocsijával, és kiszállt a 31 éves fiatalember, mikor újabb autók értek oda, beleszaladtak, és Ő életét vesztette. Meg országszerte sok baleset volt. Talán Veszprém közelében egy 17 éves lány által vezett kocsi lesodródva fának ütközött, szintén életét vesztette. Meg rengeteg törés volt a sok eséstől. Számtalan tragédia. Aztán másnap kisüt a nap, jön az enyhülés, és nyoma sem marad az utakon, csak a szívekben a rettenetes fájdalom. Nem vagyok most semmiben sem érintett, de valahogy nem tudok szabadulni a "véletlenek" egybeesésén. Szeretnék nem gondolni az ilyen dolgokra, de valahogy minden hírműsorban ezek vannak többségben. No, elhesegetem!

Vasárnap Anyósom volt a vendégünk. Készített egy nagy jénaitálllal valami nagyon finom, narancsos-tejszínes-tejfölös-babapiskótás édességet, és a gyerekeknek is most adta át az ajánékokat. Nyáron találkoztak, és elég sok idő telt el, hogy nem látták a Dédit. Most igazán jó hangulatban volt, sok kisebb nagyobb betegség ellenére. Nem tudtuk, hogy jön, mégis sikerült kedvében járni. Magunknak marhapörkölttel készültem, a gyerekeknek csirkepörkölttel, mert mindkettőhöz jó a nokedli. És Anyuka nagyon szereti a marhahúst, magáért nem főz ilyet, akikre sokáig Ő főzött, azok meg nem készítenek csak rántotthúst. Szóval nagyon értékelte, dobozkában másnapra küldtem vele. Remélem nem fáradt el nagyon. Én most is konyhalány voltam, elég sokat voltam tőlük távol, és sajnálom, hogy nem fotóztam.

Ma este viszont készítettem a legújabb kedvencünkről. Férjem, lányom nagyon ügyesen tisztítja, bontja ki a gránátalmát. Néhány éve ez nagy kedvenc. (A mikulás is egy csoki, egy gránátalma ajándékot hozott.)

2 komment